Karácsony

Az karácsonyt már csütörtökön megültük, more or less tradícionális étkekkel, ajándékot is kaptunk, adtunk egymásnak. És azt kell mondanom, hogy a szobám is nagyon szép lett! Égő, girland, kis figurák a függönyre, növények, stb. A lányok karácsonyi dalokat énekeltek, én pedig csak jól éreztem magam. Olvass tovább

Csoda, ha beteg lennék?! (De nem vagyok)

Hérfő reggel Lénával elmentünk a kórházba. Megkaptam az eredményt egy cd-n, majd késve de azért nem dúrván elindultam az irodába. Mint kiderült én voltam az első. A következő wember pedig Almu volt, aki a Youthpassját jött kinyomtatni. Viszont kellett hozzá Marta segítséga, aki nem olt sehol, úgy felhívtam, és kiderlt, hogy a hívásom keltette. Alnmiu után is csak ketten voltunk, mivel Ania eredetileg Angliába ment, de gyakorlatban egyszerűen annyira beteg volt, hogy az ágyat nyomta három napon keresztül. Olvass tovább

Hetek összefolyása

És egy hosszú szünet után újra itt…
Hogy mi történ Norvégia után velem?! Sok minden, de semmi nagyon kiemelkedően izgalmas.
Visszatérve szerdán megint tartottunk egy workshopot, minden fordítás nélkül, mivel a két fordítónk dolgozott, de végülis nem sikerült olyan rosszul. A gyerekeknek mondatok alapján kellett rajzolniuk. Majd két csoportban a képek alapján egy történetet kellett elmondaniuk, akár csak egy mondatot mondva az összeshez! Végül pedig Crocodilet játszottunk, amibem üeglepően nagyon jók voltak. A csütörtöki és pénteki nap nem volt semmi különös. Csütörtökön összeültünk a Piwnicába, Mareknak visszaadtam a köécspn vett holmikat, illetve, mivel aznap született meg a kisunokája nagyon gratuláltunk neki (a lánya és az unokája Budapesten élnek).Pénteken pedig Valával megírtuk a sztorinkat Norvégiáról, majd mivel Black Friday volt, így Martaval háztartási gépeket néztünk. Majd este Olával elmentem a kínai étterembe vacsorázni, illetve később Aniáékhoz csatlakozva elmentünk körülnézni! Természetesen nem láttam semmit, de legalább vettem wc papírt!
Másnap kora reggel indultunk Gdanskba, ahol az egész napot plázában töltöttük, habár szinte semmit nem vettünk. Majd mivel esett az eső, így a sétából villamosozás let, illetve újabb plázázás. És ami megtörte az egészet az nem volt más mint, hogy beültünk egy kávéházba és megnéztük a Kard legendáját. Naggyon menő, ingyen mozi angolul, menő filmekkel, és finom forró csokival! Este meg elmentünk Gdyniába az ottani önkéntesekhez. Ők öten élnek egy szép nagy lakásban. Jót beszélgettünk, ettünk, nevettük, majd irány az ágy! Persze már megint egy ágyban alusztunk Valával, de ebben az esetben egy francia ágyban, ami mégis csak jobb… Másnap kosi búcsú, la irány Gdańsk újra, ahol egy ingyen túravezetésen vettünk részt, sok új dolgot megtudva a városról. Pl.hogy itt riport ki a második világ háború, illetve, hogy mit érdemes megkostólni, stb. Végül Valának megvettük a cipőit, és irány haza, mivel aznap eső helyet, csak csontig hatoló hideg volt erős széllel megfűszerezve.
És mire emlékszem még abból a hétből… arra hogy esett a hó, habár nem sokat és nem maradt meg, de akkor is…
Hát a múlt hét?! Egyre nehezebb kérdések… Arra emlékszem hogy egész hétvégén kivoltam. Nagyon kiborultam Aniára és Martára. Nem értettem őket, és legszivesebben a képükbe potyogottam volna, de szerencsére nem tettem. Illetve volt egy jó káoszos workshopok is szerdán, admin nemhogy fordítónk nem volt, de Vala sem volt. Így Pinarral ketten voltunk 19 gyerekek, míg öt gyerekek volt Gaya Elivel. És hol a logika?! Ne keresd, mert nincs. De már rég le is mondtam itt az ilyen piszlicsáré dolgokról. Jaaa és ami a legfontosabb, kedden volt mentor önkéntes találkozó, ami hihetetlen jó volt. Rengeteg emberrel találkoztam, és legalább őrrel jobban is összeismerkedtem! Így tudtam meg, hogy talán csinálhatnánk valami valós önkéntességet is Malborkban.
Pénteken találkoztam Gosiával, aki Németföldről tért haza, hogy minket úja a származó alá vegyen. Illetve aznap elkezdtem az összes betűt kivágni az ablakhoz, és a díszítést is megvettük. És mi az ami olyannyira kiborított végső soron?! Kiváltam hatvan karakterz legalább, majd közölték, hogy eu így nem lesz jó, és helyette a mondatokat nyomtassam ki és vágjam ki! Szerencsére nagyon jó lakozásaim vannak, így azonnal segítettek. Majd Vala is betoppant, és az egész estét együtt töltöttük ezen a héten második, mivel először a fürdőszoba kifestése miatt kellett elköltöznie otthonról. Majd olyan jól aludt, hogy le is késte az első óráját!
Szombaton volt a dekopázs, ami nagyon tetszett, viszont legalábbis nekem az idő nem volt elég, de azért csináltam három dolgot is! Egy vázát Sáshának, egy gyertyatartót, meg egy képkeretet. Este Vala megint nálunk aludt. Filmet néztünk (Bridgit Jones naplója 3), illetve pitát ettünk, nem is keveset! Nagyon sokat csináltunk és mind megettük!!! Vasárnap eldöntöttem, hogy nem fogok felkelni, ez egészen 10-ig sikerült, de azért mindig elmentem újra az ágyamhoz és bebújtam a takaró alá! Majd közkívánatra fehér liszt híján rétesliszttel csináltam még egy pizzát a maradék feltétekkel. Meg salátát és paradicsomlevest, habár étvágyam nem igazán volt.
És erre a hétre mi jutott? Hétfőn Sanyikával játszottam aki elvileg beteg volt, de betegségének mivoltát nem sikerült megállapítanom. Illetve az iroda egyik ablakát is megcsináltuk ketten, a hétvégén kivágott mondatokat használva. Of hoy mi is lett a végeredmény?! Tíz nyelven a Boldog Karácsony, illetve egyéb díszítő elemek.
Kedden elkezdődtek a lenyel órák, amiknél néhol ott voltam, néha nem. A munkámtól és kedvemtől függően, mivel most a másik ablakoz kellett megcsinálnom! És hogyan?! Egyszerű… 15 kép, illetve öt szó arról, hoy miért jó más nemzetiségekkel találkozni! Nem nehéz ugye?! Na igen én is így gondoltam, és valóijában már múlt héten megcsináltam fél óra alatt! De az nem volt jó, mivel a képek túl kicsik voltak, így nagyokat kellett keresnem, INGYEN!!! Szóval ez a keddemet és a fél szerdámat is elvette. Na mindegy… Szerdán reggel ajándékokat csináltam workshopra a gyerekeknek, miközben a lengyel órát hallgattam. Majd össze-vissza futkároztam, hogy csokit és dobókockát vegyek. Négy üzletet jártam végig mire találtam dobolócskát, de csak az ötödikben tudtam őket megvenni!?
A workshop egész jól sikerült, hópelyheket vágtunk ki, majd az ajándékokkal játszottunk egy kicsit. Majd irány az orvos, ahova ultrahang miatt mentem, majd végül a folyadékot is eltávolitotta, a többi lány által oly jó képek tartott Wilk doktor! Én meg elátkoztam magamban párszor miközben szívta a véremet! Majd még volt képe azt mondani, hogy menjek vissza egy héttel később! Ja és hogy el ne feledjem a workshopon a gyerekek megették az összes mézeskalácsot, így mehettem megvenni a hozzávalókat, és Ania segítségével megcsináltuk szerdán és csütörtökön reggel. Csütörtökön elmentem a fotókért, majd végül két órát azok feladásával töltöttem, mert persze nem lehetett egyszerűen felragasztani. Majd Aneta is megjött, hogy angolozzunk. Ezek után elindultam haza, de előre egy kicsit vásároltam. Majd Lena hívott, mint kiderült mert volt egy vendégünk aki igazából kettő volt. Marek és Vala. Mivel a Piwnica zárva volt, így hozzánk jöttek. Itt Marek végül nekem és Valának kéz és láb masszázst csinált. Majd hazamentek nem is olyan későn.
Pénteken korán mennem, majd kiderült, hogy nem is kellett volna. Hisz végül a kilenc orsi pakolás helyett, tizenegy órai lett. Szóval összepakoltunk mindent, ami a volunteer meetingre kellett, illetve megállapítottuk, hogy bizony a rendelt pólók L-es mérete az átlag pólók M-mese. Sanyival elmentünk pakolni, majd később haza is voir, hogy elkészüljek. De készülődés mellet a kórházba is elmentünk Lenával, hátha meg tudjuk csináltatni a röntgent a kezemről. Szóval ez is megvolt, mármint meg kert volna, de nem let meg, mivel fizetnem kellett volna, de akkor nem annak számlát, így áttoltuk az hétfőre. Szóval előkészületünk, majd a megbeszéltek szerint vártuk a taxit, ami nem jött, így végül Sanyi vitt el minket az iskolába, ahol nagyon gyorsan meg kellett csinálni mindent, de például nem volt kés, így a torták felszeletelése a nyitány utánra maradt. Na mindegy, a lényeg, hogy minden jó volt, habár általában megint csak dolgoztam, mégis tudtam beszélni pár emberrel. Majd tíz perc alatt össze kellett pakolni és indulás haza.
És persze lehetne kérdezni, méhet olyan különleges is ez. Azért mert nem csak átutaztam. Mariával az állomáson találkoztam, majd elmentem a lakására lerakni a cuccaimat. Mint kiderült enyhén szólva a vár tőszomszédságában élnek. Kicsit beszéltem Juliával és Vikivel, majd irány enni valamit. És persze mi mást ennénk, mint amit nem tudok mikben nap… azaz mekis kaját. De most sikerült egy olyan hamburgert kifognom, ami finom is volt és elég is volt kettőről egyig (mármint a következő nap hajnali egyjéig). Majd egy kis séta minden felé, egy kis állat nézegetés, majd irány a benzinkút! És mér pont oda?! Nem tudom, csak miért ne?! Najó valójában tudom! Azért mert ott találkoztunk a többiekkel, hogy utána elmehessünk együtt korizni. Ez a korizás, nem mondom hogy felejthetetlen, de az biztos, hogy megmarad egy darabig. Mivel egy olyan korcsolyát kaptam ami leginkább a lábam szétszedésére specislizálodott, így így döntöttem inkább Mariát tanítom, mivel neki ez volt a második alkalom ki tudja mióta. De a többiek is jól nézek ki. Mindenkinek ez volt maximum a negyedik alkalom. Büszke tanárként jelenthettem, hogy Maria csak kétszer esett, és az utolsó húsz percben egyedül ment.
Ami még érdekes, hogy itt az egy óriás bérlet tényleg csak egy óráig tart. Mármint mindenki egyszerre megy fel a jégre és jön le onnan, mivel urába fél óraig takarítják. Ezek után mentünk kocsmázni egy bástyás, amelynek a raktárra épp olyan üres volt, mint egy igazi bástya raktára, két heti ostrom után. Semmi nem volt szinte, de legalább dárcozni tudunk! Illetve jót beszélgettünk, majd hozóék csapodot Diana kórusára is, aki később haza is hozott kocsival, mivel mint kiderült ő is Kwidzynben lakik. De előtte Mariát kísértem haza, majd ettünk és irány a jó meleg és pihe-puha ágy! (Az utolsó kettő nem igaz.)

Készületek Norvégiába

Reggel az irodába érve Valát erősítettem, amíg Martával beszélt, majd újra elkezdtem, már régelgelejtett-munkâmay. Délután a megjelent emberekkel nagyjából összehozzuk mit szeretnénk a gyerekekkel csinálni később, majd irány Lenával valami ajándékot venni Anianak, mivel kedden volt a szülinapja. Vettünk is egy két dolgot, majd Valával elmentem bevásárolni a tortához. Megvertünk szinte mindent, amit kellett, viszont nekem haza kellett mennem a tortaformáért. Persze Ania hol máshol lett volna, mint a konyhában, így nem feltűnően,.mintha épp valamit csinálni készülnék kipakoltam mindent, majd be a táskámba… a torta formát volt a legnehezebb naan feltűnően elrakni, habár szerintem elég ügyes voltam benne. Majd irány Vala lakása, ahol szépen mindent megcsináltunk, majd végül ott is aludtam Sara szobájában. Az este néztünk két Jó barátokat, ami Vala kedvence és csak utána mentem el aludni. Olvass tovább

Miért, miért, miért?

Na talán így két héttel később van időm megírni mi történt Wrocław után…
Hétfőn csak délre kellett mennem dolgozni, mivel sokáig bent maradtam az irodában. Ez azt jelentette, hogy egy darabig a workshops készültem (szerdára), majd pedig a kettőről nyolcig tartó Uganda előadásra. Rengeteg sütit, levest és gyümölcsöt ettem aznap. Persze nem erről szolt az egész! Messze nem! Olvass tovább

Life of a volunteer- Norway

Life of a volunteer

Hi everyone! Now we want to share a nice story about our life.

On one Friday me and Vala were thinking about we should go somewhere together. But where? Let’s see… We knew that we want to go abroad after Wrocław so we started looking for cheap flights on Wizzair. We found some to Denmark and to Norway. Olvass tovább

Vizek és épületek

Hétfőn mikor megérkeztünk Kwidzynbe, rögtön összefutottunk Elivel, aki már hazafelé tartott, mivel nem volt áram az oviban. Én az irodába mentem,míg a többiek haza. De mikor beértem Ania hazaküldött, hogy raktam le a cuccainkat otthon. Visszaérve az irodába a szükséges kellékeket nyomtattam, és amur szükségünk lehetett másnap. Majd kettőre megjöttek a többiek is, így együtt láttunk neki a támadásnak és a díszítésnek. Összesen csak denevéreket rajtunk fel, illetve boszorkánylépcsőket, mégis nagyon tuti lett a díszítés. Oké a fekete falra egy kastélyt is rajzoltak, illetve egy pókhálót is csináltunk az ablakra, de ennyi.Végül ötkor befejeztük, és elmetünk haza. Olvass tovább

Egy hideg, esős, szeles túlélő utazás

A hét főjén ahelyett, hogy a Halloweenre készültem volna, inkább aktakukacot játszottam, illetve irodai majmot. Így sok minden nem maradt meg ebből a napból. Olvass tovább

A címtelen

Gdańskból Malborkba érve felszálltam a vonatra, majd nem sokára egy útitársat is kaptam, akivel csak lengyelül tudtam beszélni, de az viszont nagyon jó volt, illetve így tudtam meg, hogy a vonatok nem járnak egy jó ideig a teljes vonalon! Mikor megérkeztem rögtön az irodába mentem, ahol kicsit fáradtan, de energiával telve kezdtem bele a munkába. Olvass tovább

Krakkóóóóó…

Hétfőn teli energiával toppantam be az irodába, ahol el kellett mesélnem a hétvégémet, nem mindha nagyon noszogatni kellett volna… Aztán végre befejeztem a workshoppos plakátot, bár az egészet előről kellett kezdenéppem, majd miután örültem a fejemnek, el kellett kezdenem a következőt is megcsinálni az Örmény előadásról. Persze ezen kívül volt még mindig dolgom nem is kevés, de szépen el lettek osztva. Délután pedig az október 31-i halloweent beszéltük meg, hogy kinek mit kéne csinálnia. Mondanom sem kell, hogy nem lett semmi konkrét kiagyalva, mondván, hogy messze van még az! Olvass tovább